Regisztrált adatbázisok

Stabil adatbázisok:

  • Almáskerti odúk

    Alkalmazott természetvédelmi állatökológiai kutatás intenzív agrárkörnyezetben

    DOI: ----

    Alapító: Bán Miklós
    Alapítás dátuma: 2015-08-26 - Megjelenés dátuma: 2015-08-27
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: ODbL
  • Bioregio Carpathians Adatbázis

    Az adatbázis 786 faj 8845 előfordulási adatát tartalmazza Magyarország területéről.

    DOI: 10.18426/OBM.2e76flbd1abg

    Alapító: Bérces Sándor
    Alapítás dátuma: 2013-12-03 - Megjelenés dátuma: 2013-12-03
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: ODbL
  • Bükki Nemzeti Park Adatbázisa

    DOI: ----

    Alapító: Sulyok József
    Alapítás dátuma: 2018-03-29 - Megjelenés dátuma: 2018-09-26
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: n/a
  • Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-hevesi Tájegység biotikai adatbázisa

    Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-hevesi Tájegység biotikai adatbázisa

    DOI: ----

    Alapító: Ferenc Attila
    Alapítás dátuma: 2016-12-20 - Megjelenés dátuma: 2017-02-01
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: n/a
  • Danubeparks Duna halas adatbázis

    Az adatbázis a Danuparks projekt támogatásával jött létre. Az adatbázis közel 10000 hal előfordulási adatot tartalmaz.

    DOI: 10.18426/OBM.28kqj80ftej0

    Alapító: Bán Miklós
    Alapítás dátuma: 2012-05-29 - Megjelenés dátuma: 2012-05-29
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: ODbL
  • Döglött állat adatbázis

    Fajok elterjedéséről és viselkedéséről nemcsak az élő, hanem az elpusztult állatok is sok információt nyújthatnak, a pusztulás körülményeinek elemzésével pedig hozzá járulhatunk a fajok védelméhez.
          Elpusztult állatokról bizonyos esetekben könnyebb és pontosabb adatokat lehet gyűjteni, mint az élőkről, mert például nem szaladnak vagy repülnek el, mielőtt észrevennénk és meghatároznánk őket. Viszont, előfordul, hogy nem lehet az állatot faj szinten felismerni vagy az elpusztulás időpontját csak pontatlanul lehet megadni, vagy akár a helyszín is bizonytalan lehet. Az elpusztult állatokat könnyű megtalálni, mivel többnyire hosszabb ideig egy helyben vannak, de persze emiatt akár többen is megtalálhatják és feljegyezhetik (a többszörös adatok viszont könnyen kiszűrhetők, mint az élők esetében). Elpusztult állatokról sokfelé lehet adatot gyűjteni (pl.: utak mentén, autó szélvédőjén, járdákon, villanyoszlopok alatt, természetes élőhelyeken... ) és sokkal többen is tudnak ilyen adatokat gyűjteni, mint az élőkről.
          A most elindított döglött állat adatbázis célja széleskörű adatgyűjtés indítása elsősorban az állatpusztulások okainak elemzése miatt. Az adatbázis teljesen nyílt, követi az OpenData irányelvet, így bárki tölthet fel és kérdezhet le adatokat korlátozás nélkül. Ez egyúttal megvalósítja, sőt túl megy az OpenNotebookScience elviségén is, mivel nemcsak, hogy az alapadatok teljesen hozzáférhetőek, hanem maga az adatgyűjtés folyamata is nyílt. Szerencsére ez ma már nem jelent hátrányt a tudományban, mert egyre több olyan jó nevű lap van, ahol nem követelik meg a publikációkban az újdonságot, azaz nem kell az adatbázist használó kutatóknak az ötleteik megírásának elsősége miatt aggódniuk.
          Biztatok mindenkit, hogy aki elpusztult állatot lát, gyűjtse és ossza meg az információt róla itt és aki fantáziát lát az adatbázisban való halászásra, tegye meg bátran és publikáljon belőle! Kérem, hogy hivatkozzák az adatbázist, és küldjék el a publikációikat, hogy az adatbázis is hivatkozhasson rájuk, hogy a többieknek ezzel is segítsen további kérdéseket feltenni és válaszokat találni.

    DOI: 10.18426/OBM.kd8ouii28u00

    Alapító: Bán Miklós
    Alapítás dátuma: 2014-12-02 - Megjelenés dátuma: 2015-09-26
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: ODbL
  • Duna-Dráva Nemzeti Park adatbázisa

    DOI: ----

    Alapító: Duna-Dráva Nemzeti Park
    Alapítás dátuma: 2018-02-28 - Megjelenés dátuma:
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: n/a
  • lepke-háló

    DOI: ----

    Alapító: Őrségi Nemzeti Park
    Alapítás dátuma: 2018-06-15 - Megjelenés dátuma: 2018-09-15
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: Creative Commons Attribution-NonCommercial-ShareAlike 4.0 International License
  • Magyarország flóraatlasza

    Magyarország flóraatlasza

    DOI: ----

    Alapító: Tiborcz Viktor
    Alapítás dátuma: 2018-05-09 - Megjelenés dátuma: 2018-12-10
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: n/a
  • Országos Nappalilepke-Monitoring Transzektes mintavétellel

    Országos nappalilepke-monitoring hálózat, transzektek mentén történő számlálással, amatőr és hivatásos résztvevőkkel.

    DOI: ----

    Alapító: Szabadfalvi András
    Alapítás dátuma: 2017-01-27 - Megjelenés dátuma: 2018-03-01
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: n/a
  • Pannon biorégió állat és növény előfordulási adatbázis

    A Pannon biogeográfiai régió faj előfordulási adatbázisnak a célja a természetvédelmi munkát elősegítő védett és nem védett fajok előfordulási adatainak országos gyűjtése. Az adatbázist a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) Igazgatóságon hozták létre kísérleti jelleggel. Nincs karbantartva, az adatok nem pontosak. Az adatbázis pontos és karbantartott változata a DINPI-nél érhető el!

    DOI: ----

    Alapító: Bérces Sándor
    Alapítás dátuma: 2012-08-21 - Megjelenés dátuma: 2017-06-01
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: n/a
  • Public nestbox breeding data

    We are collecting public data about nestboxes and breeding success. The collected data are usable for everyone without any restrictions.

    DOI: ----

    Alapító: Bán Miklós
    Alapítás dátuma: 2016-11-26 - Megjelenés dátuma: 2016-11-26
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: n/a
  • Szenéte terepgyakorlatok

    Educational database of biodiversity data around Senete, Hargita, Romania

    DOI: ----

    Alapító: Bán Miklós
    Alapítás dátuma: 2016-12-26 - Megjelenés dátuma: 2016-12-26
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: n/a
  • Balkan Herps

    The Balkan Herps is an international collaborative project aiming to study amphibians and reptiles in the Balkan Peninsula. Its background database contains point records of species. Currently the primary focus of the project is to investigate the relationship between amphibian and reptile species ranges, diversity and protected areas (PA). We will create species distribution models (SDM) based on the occurrence records. We would like to assess the efficiency of the existing PA network and detect needs for PA designation with the systematic conservation planning tool Zonation. Our aim is to collect as many records of amphibians and reptiles as possible from every species of the Balkans. Everybody can upload their records to the database with or without registration. If you would like to help us and upload records please watch our 4-minute-long video about the process: https://youtu.be/qsu-0UeC46g If you have further questions please feel free to contact us in one of the email addresses below.

    DOI: ----

    Alapító: Mizsei Edvárd
    Alapítás dátuma: 2017-04-03 - Megjelenés dátuma: 2017-04-18
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: n/a
  • OpenBirdMaps

    Public database for collecting Romania's bird data.

    DOI: ----

    Alapító: Kovács István
    Alapítás dátuma: 2013-12-06 - Megjelenés dátuma: 2016-02-28
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: ODbL
  • Openbiomaps network's nodes

    This database contains data about the openbiomaps itself. How many openbiomaps server are there? Where are the servers? Who are the contact people?

    DOI: ----

    Alapító: Bán Miklós
    Alapítás dátuma: 2016-04-11 - Megjelenés dátuma:
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: ODbL
  • Sex-ratio evolution in vertebrates database

    The objective of this database is to collate information on sex ratios of vertebrates. This project is funded by the Hungarian Science Founding Agency (NKFKI). By Tamas Szekely, Andras Liker & Zsolt Vegvari

    DOI: ----

    Alapító: Tamás Székely
    Alapítás dátuma: 2017-01-22 - Megjelenés dátuma:
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: n/a
  • The TransDiptera Online Database

    The TransDiptera Online Database contains collection data of different dipteran species, mainly from Romania and the surrounding countries.

    DOI: 10.18426/OBM.5sskmlll3ip0

    Alapító: Kolcsár Levente-Péter
    Alapítás dátuma: 2016-11-29 - Megjelenés dátuma:
    Nyílt tartalom fokozat:
    Licence: n/a

Teszt adatbázisok:

  • Botanikus Kert

    Eszterházy Károly Egyetem Botanikus kerti adatbázis

    Alapító: Pénzesné Kónya Erika

  • egyeneszárnyúak adatbázis

    Az adatbázis a magyarországi egyenesszrányú (Orthoptera) fauna publikált elterjedési adatainak gyűjteménye. Elsődleges célja az ismeretek összerendezése és revíziója. Távlati célunk, hogy egy felülvizsgált publikált adatokat és a résztvevő kutatók publikálatlan adatait tartalmazó nemzetközi adatbázissá válva szolgálja az orthopterológiai kutatás és a természetvédelem céljait.

    Alapító: Nagy Antal

  • Feketerigó adatbázis

    Egy anya tudja a legjobban: A vonulási viselkedés anyai programozása A vonuló madarak populációi jelentős csökkenésen mentek keresztül az elmúlt néhány évtizedben. Ezzel szemben még mindig limitált a tudásunk arra nézve, hogy milyen eséllyel alkalmazkodhatnak a vonuló fajok rohamosan változó környezetükhöz. Ennek megjóslásához sokkal pontosabb és részletesebb tudásra van szükségünk a vonulási viselkedés kialakulásáért felelős öröklődési és fejlődéstani mechanizmusokról. A kutatásunk egy fontos és eddig nem vizsgált mechanizmust, az anyai hatást, illetve az anyai stressz szerepét, veszi célpontba a vonulási viselkedés kialakulásánál. A kutatás eredményeként, például közelebb kerülünk olyan lényeges kérdések megválaszolásához, mint hogy milyen módon jelenik meg, illetve tűnik el a vonulási viselkedés egy poulációból zavarás és környezetváltozás hatására. Végül, egy további fontos eredménye lehet az ilyen jellegű vizsgálatoknak az, amikor természetvédelmi szakembereket és törvényhozókat tudunk informálni egy fontos viselkedés, mint a vonulás, környezeti stressz érzékenységéről.

    Alapító: Németh Zoltán

  • Fertő-Hanság Nemzeti Park adatbázisa

    Alapító: Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság

  • Kurgán adatbázis

    Célkitűzések Az eurázsiai sztyeppek egyik legjellegzetesebb történelmi emlékhelyei az ősi temetkezési halmok, kunhalmok vagy más néven kurgánok. Az általában földből épült többezer éves halmok Magyarországtól egészen Mongóliáig előfordulnak, jelenlegi számuk hozzávetőleg 400-600 ezer. A hazánkban található első halmokat a Jamnaja-kultúra (az úgynevezett gödörsíros kurgánok népe) építette i.e. 3300 és i.e. 2500 között. Így bár első ránézésre nem látszik, de halmaink egyidősek az egyiptomi piramisokkal (a gízai nagy piramist Hufu uralkodása alatt i. e. 2580-2530 között építették). Későbbiekben a szkíták és szarmaták is emeltek halmokat a Kárpát-medencében. Honfoglaló őseink és a később betelepülő kunok is előszeretettel használták a halmokat temetkezési célokra, azonban ezek már elsősorban másodlagos temetkezések voltak, vagyis a már meglévő halmokba mélyítették a sírokat. A halmoknak azonban nem csupán történelmi jelentősége van, élőviláguk is kiemelkedő. Az elmúlt évszázadok intenzív tájátalakító munkáinak köszönhetően a korábban nagy kiterjedésű gyepek jelentős részét feltörték, rajtuk mezőgazdasági kultúrák, vagy éppen települések találhatóak. A gyepterületek így csak olyan kis kiterjedésű „fragmentumokban” maradhattak fenn, amelyek valamilyen okból alkalmatlanok voltak a művelésbe vonásra. Ilyen területek az utak mezsgyéi, a meredek oldalú lejtők és a kurgánok. Bár mondhatnánk, hogy a halmon található növényzet fennmaradását csupán a törvényi védelem és a kulturális emlékek tisztelete segítette elő, de ez nem minden esetben igaz. Intenzíven használt mezőgazdasági tájakban a gyepi növényzet elsősorban azokon a halmokon maradt fenn, amelyek meredek oldalait nehezen lehetett beszántani, vagy éppen települések vagy országok közötti mezsgyében helyezkedtek el (pl. a trianoni határhalmok). A magyarországi természetközeli vegetációt hordozó halmokon elsősorban löszgyepek, ritkábban szikes vagy homoki gyepek találhatók. A gyepekben számos esetben olyan védett, vagy regionálisan veszélyeztetetté vált fajok fordulnak elő, melyek korábban elterjedtek voltak, az élőhelyek megszűnése miatt azonban napjainkra állományaik igen megritkultak. Ilyen fajok például a taréjos búzafű (Agropyron cristatum), a macskahere (Phlomis tuberosa) vagy a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata). A halmok növényzetét, állatvilágát a törvényi védettség ellenére számos – elsősorban emberi eredetű – tényező veszélyezteti. Ilyenek például a beszántás, beépítés, elhordás, az utak jelenléte vagy éppen az idegenhonos inváziós fajok terjeszkedése. Utóbbira jó példa a fehér akác és az ördögcérna, melyek igen gyakran telepszenek meg a halmokon, visszaszorítva az őshonos vegetációt. A halmok természeti és kulturális értékeinek védelme érdekében kiemelkedő fontosságú, hogy naprakész adatokkal rendelkezzünk állapotukról, a halmok épségét és élővilágát veszélyeztető folyamatokról. A „Kurgán adatbázis” célja olyan adatok gyűjtése és nyilvános adatbázisba rendezése, amely segítségével feltérképezhetjük a kurgánok természeti állapotát és kulturális értékeit. Az adatbázisban olyan alapvető adatokat gyűjtünk, amelyek jól tükrözik a halom állapotát, viszont gyűjtésükhöz nem szükségesek hosszas előtanulmányok vagy előkészületek. Ezáltal teljesül az adatbázis egyik legfontosabb célja: mindenki fel tudja tölteni a lakóhelye közelében, vagy a kirándulásai során felkeresett halmok adatait. Mire használható majd az adatbázis: - Információt szolgáltat a természetvédelmi kezelések tervezéséhez. - Az ugyanarra a halomra vonatkozó megismételt adatközlések segítségével megfigyelhetők a halmok természetvédelmi helyzetében bekövetkező változások (például a fásszárúak terjeszkedése). - Az adatbázis segítségével összegyűjthetők a halmokhoz kötődő kulturális értékek, mondák, történetek. A halmokkal kapcsolatos legújabb kutatásaink eredményeit rendszeresen közzétesszük a http://deak-valko.blogspot.com/ oldalon. Kapcsolódó publikációink Deák B., Török P., Tóthmérész B., Valkó O. (2015c): A hencidai Mondró-halom, a löszgyep-vegetáció őrzője. Kitaibelia 20: 143-149.
    Deák B., Tóthmérész B., Valkó O., Sudnik-Wójcikowska B., Bragina T.M., Moysiyenko I.I., Bragina T.M., Apostolova I., Dembicz I., Bykov N.I., Török P. (2016a): Cultural monuments and nature conservation: The role of kurgans in maintaining steppe vegetation. Biodiversity & Conservation 25: 2473-2490.
    Deák B., Valkó O., Török P., Tóthmérész B. (2016b): Factors threatening grassland specialist plants – A multi-proxy study on the vegetation of isolated grasslands. Biological Conservation 204: 255-262. Deák B., Tölgyesi Cs., Kelemen A., Bátori Z., Gallé R., Bragina T.M., Abil Y.A., Valkó O. (2017): Vegetation of steppic cultural heritage sites in Kazakhstan – Effects of micro-habitats and grazing intensity. Plant Ecology & Diversity 10: 509-520.
    Deák B., Valkó O., Török P., Kelemen A., Bede Á., Csathó A.I., Tóthmérész B. (2018a): Landscape and habitat filters jointly drive richness and abundance of specialist plants in terrestrial habitat islands. Landscape Ecology 33: 1117-1132.
    Deák B. (2018c): Természet és történelem – A kurgánok szerepe a sztyeppi vegetáció megőrzésében. Kapitális Nyomda, Debrecen 152 pp. (in press)
    Godó L., Tóthmérész B., Valkó O., Tóth K., Radócz S., Kiss R., Kelemen A., Török P., Švamberková E., Deák B. (2018): Ecosystem engineering by foxes is mediated by the landscape context – A case study from steppic burial mounds. Ecology & Evolution 7044-7054.
    Valkó O., Tóth K., Kelemen A., Miglécz T., Sonkoly J., Tóthmérész B., Török P., Deák B. (2018): Cultural heritage and biodiversity conservation – Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds. Nature Conservation 24: 65-80.

    Alapító: Deák Balázs

  • ÖNPI

    Őrségi Nemzeti Park

    Alapító: Őrségi Nemzeti Park

  • Sáránd Természeti Értékei Adatbázis

    Az adatbázis Sáránd település természeti értékeinek folyamatos nyilvántartása céljából jött létre. Az adatbázist Sáránd Önkormányzatának értékmegőrzési bizottsága (a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet alapján) hozta létre.

    Alapító: Bán Miklós

  • The dragonflies of Corfu

    Corfu (Kerkyra) has a comparatively rich Odonata fauna and we have recently, in cooperation with The International Dragonfly Fund (IDF) published a first overview (Stille, M. & Stille, B. 2018. The Dragonflies of Corfu. IDF Report 116. 237 pp.). As there is no water management plan and a huge influx of tourists, leading to high water consumption and a presently uncontrolled garbage situation on the island, there is a distinct potential threat to dragonflies, as well as many other groups. The need for increased awareness among residents, as well as visitors, is consequently essential for the protection of the dragonflies and their habitats. To support this, a website and a supporting Facebook page will be created, through which approved members should be able to enter data. The data will be used for e.g. periodic reports in cooperation with IDF.

    Alapító: Bo Stille

  • Milvus's mammal database

    Alapító: Boné Gábor

  • Global Plover Database

    .

    Alapító: András Kosztolányi

  • bird ringing

    Bird ringing database of Romania

    Alapító: Marton Attila

  • water- and shorebirds on Hortobagy fishery lakes

    water- and shorebirds on Hortobagy fishery lakes

    Alapító: Zsolt Végvári

Kísérleti adatbázisok:

  • Catax lepkehernyó adatbázis

    Tudományos lepkehernyó adatbázis

  • Fehér gólya adatbázis

    Fehér gólya fészkelési információk, veszélyeztető tényezők és megfigyelési adatok nyilvántartása, amelyet egyenlőre kísérleti jelleggel készítünk.

  • Harlekin katica adatbázis

    Az adatbázis a harlekin katica adatbázis (http://www.coleoptera.hu/harlekin/) egyszeri tükrözésével jött létre

  • transdiptera database for romanian sciaroidea

    the records of the romanian sciaroidea

  • Whale observations

    humpback whale, pygmy whale, grey whale, right whale

  • Global Biodiversity Collapse Database

    In this public database I collect "observation" data of animals and plants which should be there but they are in fact missing - because the potential observation target already died or is extinct. This database can be practically empty, but I really would like to collect these data! The information in this database are subjective but can be underpinned by citations which contains previous observations from the same place. When you upload data, please describe the method used and the expected density of the non-observed target species. The gathered information can aid visualise and understand biodiversity and distribution changes. Feel free to download, upload, share and analyse data.

  • Panurus Biarmicus Database

    Panurus Biarmicus Database

  • Pannon DNA Bank

    Pannon DNA Bank

Egyéb adatbázisok:

  • Próbáld ki! Játszótér.

    Ez nem egy valós adatbázis, hanem egy próbálgató tér azoknak akik szeretnének ismerkedni az OpenBioMapssal. Szintén kezdeti helye lehet meghívásoknak azok számára akik saját adatbázist akarnak alapítani.